- Milyen érzés volt a nem olimpiai sportágak viadalán részt venni Duisburgban?

- Csodálatos élmény volt ez a verseny számomra. Bár az olimpiáknál egyenlőre kisebb létszámú és a közönség által kevésbé ismert rendezvényről van szó, szervezettségében és a nyitóünnepséget tekintve bármely rangos világversennyel vetekedhet ez a viadal. A versenyek egy nagyváros zöldövezetében zajlottak, csodálatos környezetben. A stadiontól kezdve a kajak-kenu pályákig mindenhol professzionális körülményekkel találkozhatott az ember.

- Zászlóvivőként hogyan élte meg a nyitóünnepséget?

- Bár nem lobbiztam érte, hatalmas megtiszteltetés volt számomra zászlóvivőként bemenni a harmincezres stadionba, ahol a magyar küldöttség táblája alatt vonulhattam végig a nyitóünnepségen. Számomra ez felért egy olimpiai bevonulóval.

- Mi is ez a sárkányhajózás?

- Technikai szempontból a sárkányhajó egy olyan speciális, 12,5 m hosszú kenu, melyet elöl sárkányfej, hátul pedig sárkányfarok díszít. Húsz kenus, két oldalt, arccal előre ülve, egytollú kenu lapáttal, egy dobos adta ütemre és egy kormányos irányításával hajtja előre a hajót. A csapatban minimum 8 tagnak nőnek kell lennie. Más megkötés nincs. Szakmai szemmel nézve, én egyveleg sportnak nevezném, hiszen ülve kenuzunk. Ezért egyenlőre kérdéses, hogy kenusok vagy kajakosok alkalmasabbak-e erre a versenyzésre. Összességében ez egy új sport, amire ugyanúgy készülni, edzeni kell. Jó példa erre az orosz válogatott, akik most 4 aranyérmet szereztek, és látszik rajuk, hogy évek óta edző profi válogatott.

- Mennyire nehéz versenyezni sárkányhajóval?

- Nem könnyű feladat sárkányhajózni, mivel igen szűken ülünk, párosával egymás mellett, 10 sorban. Tulajdonképpen lehajtott fejjel, mindent beleadva kell evezni, s a dobosnak és kormányosnak kell összehangolni 20 ember munkáját, viszont a síkvízi kajak-kenuval ellentétben itt lehet kiabálni, buzdítani a csapatot, figyelni a többiekre.

- Milyen távok vannak sárkányhajóban?

Négy különböző táv van, 2000, 1000, 500 és 200 méter, amiből kiemelném a 2000 méteres számot, mivel ez a leglátványosabb. Ez egy üldözéses verseny, ahol a csapatokat 10 másodpercenként indítják, és 500 méteres köröket kell megtenni. Így csupán a verseny végén, egy pár perc izgalom után derül ki, az időeredményekből, hogy ki lett a győztes. Ez a verseny volt az egyik legnépszerűbb a Világjátékokon, tele voltak a lelátók, és a tv is előszeretettel közvetítette a viadalt, ahol néha, amikor két hajó egyszerre ért egy kanyarba, még lapát-ütésváltásokra is sor került, ami igazi gályacsatákra emlékeztethette a közönséget.

- Hogyan értékelné a magyar csapat teljesítményét?

Mivel itthon ez egy abszolút amatőr kezdeményezésként indult, nem lehettet eddig összehasonlítási alapunk a nemzetközi mezőnyben. Most már van. El kell mondanom, hogy ahhoz képest, hogy a mi válogatottunk volt a legnagyobb átlag életkorral rendelkező csapat a viadalon és többségük diákként vagy munka mellett készült a versenyre, abszolút az elvárásaink fölött sikerült teljesíteni egy ötödik, egy hatodik és két hetedik hellyel Duisburgban.

- Hétszeres kajak világbajnokként hogyan látja sárkányhajós jövőjét?

A magyar viszonylatokat ismerve, úgy gondolom, nem hagyjuk ennyiben a sárkányhajózást. Megismerve a nemzetközi mezőnyt, egy fiatalabb, profi csapattal verhetőnek tartom a mostani bajnokokat. De nem biztos, hogy ez a lényege ennek a sportágnak és a Világjátékoknak. A sárkányhajózást bárki, bármilyen korban, minden különösebb előképzettség nélkül űzheti, hiszen a lényeg a csapatszellem, az aktív sportolás, és a jókedv. Ez egy igen nagy tömegeket megmozgató sportág, ami 10 hajó esetén, már 200 embert jelent, s melynek még szép jövője lehet. Ahogy a jelenlegi helyzetet látom, a profizmus felé való eltolódás megállíthatatlan. Én magam is szívesen foglalkoznék ezzel hosszú távon, szervezőként, és csapattagként is egy olyan válogatottban, amely biztosan komoly nemzetközi eredményeket hozhatna Magyarországnak ebben a sportágban is.

Szegeden, a 11. Síkvízi Kajak-Kenu világbajnokságon 2005. augusztus 4. és 7. között személyesen is megismerkedhetnek ezzel a sportággal.

Találkozunk Szegeden augusztus 4. és 7. között!

A magyar sárkányhajó válogatott tagjai:
Bártfai Krisztián (1974), Bauer Márton (1974), Buri Gergely (1977), Csáky László (1974), Dénes Renáta (1988), Horváth Tímea, Rita (1988), Jakus Béla (1971), Kerepesi István (1958), Kopjás Gábor(1967), Kovács György (1967), Krausz Mihály (1944), Martinkó Gábor (1957), Paltán Petra (1986), Pataki András (1958), Reményi Gitta (1984), Reményi Péter (1958), Sarló Imola (1978), Sarló Emese (1976), Szabó Miklós (1964), Szádovszki Ágnes (1979), Takács Klaudia (1988), Takács Krisztián (1975), Tóth János (1957), Telek Gábor (1975), Tuza Tímea (1980), Ulveczki Edina (1981), Tóth János (1957), Telek Gábor (1975), dr. Varga Renáta (1977)

Duisburg 2005 sárkányhajó eredmények:
2000 méter 6.hely
1000 méter 7.hely
500 méter 5.hely
200 méter 7. hely